Az érintésvédelem: Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége. A felülvizsgálati jegyzőkönyvet a munkavédelmi felügyelőség kéri ellenőrzés során.
Az egyenpotenciálra hozó hálózat (EPH): Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását a beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat esetén.
Tűzvédelmi szabványossági vizsgálat (EBF felülvizsgálat): Célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, illetve robbanásveszély kiküszöbölése. A felülvizsgálati jegyzőkönyvet a tűzoltóság kéri ellenőrzés során.
Villámvédelmi felülvizsgálat: Célja, annak a vizsgálata, hogy a kialakított villámhárító berendezés alkalmas állapotban van arra, hogy egy esetleges villámot az előre tervezett és kiépített rendszeren keresztül biztonságos módon vezesse le a földbe. A villámhárító nélkül a villám az épület anyagán keresztül haladna, ahol tüzet vagy más károkat okozhat, esetleg a benn tartózkodók életét veszélyeztetné. A felülvizsgálati jegyzőkönyvet a tűzoltóság kéri ellenőrzés során.
Az első ellenőrzés: Célja az új vagy beüzemelés előtt álló létesítmény megfelel-e az MSZ HD 60364 más részeiben megadott követelményeknek. Minden villamos berendezést, az ésszerű megvalósíthatóság határain belül, a szerelése alatt és annak befejezése után, az üzemszerű használatba vétele előtt ellenőrizni kell. Az első ellenőrzést az új berendezések szerelésének befejezése után vagy a meglévő berendezések bővítésének, illetve megváltoztatásának befejezése után kell elvégezni.
Elektromos kéziszerszámok felülvizsgálata: Célja, hogy a villamos kéziszerszámok használatból és elöregedésből eredő hibáinak feltárása. Ezek jellemzően a következők: törött burkolat, sérült szigetelés, törött villásdugó. Ezek a hibák áramütéses balesetet okozhatnak, melyek nemcsak a használó dolgozót veszélyeztetik, hanem a környezetükben tartózkodókat is. A balesetek elkerülése érdekében az évenkénti felülvizsgálat feltárja az esetleges hibákat és jegyzőkönyvben javaslatot ad annak megszüntetésére.
Mi kötelez arra, hogy ezeket a méréseket elvégeztessem és legyen róla minősítő iratom?
Az elektromos berendezések időszakos érintésvédelmi; tűzvédelmi szabványossági; villámvédelmi felülvizsgálatának elmaradása laikus ember számára nem észrevehető, nem szembetűnő. Gyakran tapasztaljuk, hogy a mérések elvégzésének szükségességével már későn (Hatósági ellenőrzés, tűzeset, baleset) szembesülnek az érintettek, amikor már jelentős anyagi vesztesség, ráfordítási költség felmerül, ezért célszerűbb és hosszútávon olcsóbb megoldás a jogszabályi előírásoknak megfelelni és az időszakos felülvizsgálatokat szakemberrel időben elvégeztetni.
Vonatkozó jogszabályokról bővebben
Érintésvédelem
A 10/2016 NGM rendelet 19.§ alapján az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen. A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíteni kell, amit a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni és annak egy példányát a helyszínen kell tartani.
Tűzvédelmi szabványossági vizsgálat
Az 54/2014 BM rendelet 277.§ rendelkezik arról, hogy a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője
300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag
- gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább
- 3 évenként,
- egyéb esetben legalább 6 évenként
- a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
Villámvédelmi felülvizsgálat
54/2014 BM rendelet 280.§ rendelkezik arról, hogy a villámvédelmi berendezést, tűzvédelmi szempontból
- a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására,
feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, - egyéb esetben legalább 6 évenként,
- sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell
szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
Mennyire tud bírságolni a Hatóság ha nem áll rendelkezésre a mérések megtörténtét igazoló minősítő irat?
Tűzvédelemi vonatkozású mérések (villámvédelem, erősáramú berendezések felülvizsgálata) megtörténtét a Katasztrófavédelmi Hatóság, érintésvédelmi mérések megtörténtét a Munkavédelmi Hatóság jogosult ellenőrizni. Mindkét Hatóság részére jogszabályok biztosítják, hogy a minősítő iratok hiánya esetén, továbbá ha a minősítő iratban súlyos hiba került megállapításra, és az igazolható módon nem került kijavításra a bírság kiszabásának lehetőségét. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az elektromos berendezések időszakos vizsgálatának megtörténtét egy tűzesetet követően a Biztosítótársaság is vizsgálja, és a minősítő iratok hiánya esetén Biztosító a kárigény kifizetését megtagadhatja.
Vonatkozó jogszabályokról bővebben
A villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat: elmaradása esetén a Katasztrófavédelmi Hatóság a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján:
A tűzvédelmi szabálytalanság megnevezése | tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke | tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke |
A kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya | 50 000 Ft | 1 000 000 Ft |
A kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya | 40 000 Ft | 300 000 Ft |
Az érintésvédelmi felülvizsgálat elmaradása esetén a Munkavédelmi Felügyelőség 1993.XCIII. törvény alapján bírságot szabhat ki amely munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki.
A munkavédelmi hatóság a bírságot
- a veszélyeztetés mértékének,
- a veszélyeztetettek számának,
- a veszélyeztetés időtartamának, ismétlődő jellegének,
- a megsértett jogszabályi előírások számának,
- a veszélyeztetés várható következményeinek,
- a sérülés és az egészségkárosodás mértékének,
- a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számának és éves nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének,
- a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékének, valamint
- a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek
mérlegelésével szabja ki.